tag:blogger.com,1999:blog-65011292163726143832024-03-13T03:33:29.604-07:00ŐrangyalAnonymoushttp://www.blogger.com/profile/10275429507006508198noreply@blogger.comBlogger6125tag:blogger.com,1999:blog-6501129216372614383.post-192638923448409032013-10-02T10:09:00.000-07:002013-10-02T10:09:03.301-07:005. fejezet<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhUOvaOqwG17IzyPz7m9Y8sIChP3QWRnzOY6C2yuiWA9mpoPWGehlDUjPbdlf9Ved9Ljvs6wNTKOQMahtX_j93oDg4McTC0CqwV3HSs0Geog_MWImxObX11tHjaiueD8s3Fo7ZARp8knmg/s1600/541602_10151101769436798_1868469776_n_large.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhUOvaOqwG17IzyPz7m9Y8sIChP3QWRnzOY6C2yuiWA9mpoPWGehlDUjPbdlf9Ved9Ljvs6wNTKOQMahtX_j93oDg4McTC0CqwV3HSs0Geog_MWImxObX11tHjaiueD8s3Fo7ZARp8knmg/s320/541602_10151101769436798_1868469776_n_large.jpg" width="320" /></a><i><span style="font-size: large;"></span></i><br />
<i><span style="font-size: large;"><i><span style="font-size: large;"><br /></span></i></span></i>
<i><span style="font-size: large;">Drága Olvasók!</span></i><br />
<i><br /></i>
<i>Elnézést kérek, hogy csak pár nap késedelemmel hoztam a részt, de betegségem miatt ágyhoz voltam kötve az elmúlt másfél hétben. Remélem azért ez a rövidke fejezet kárpótol majd titeket. Emellett ki kell hirdetnem, hogy egy kis szünetet fogunk tartani így, az ötödik fejezet után, amit arra fogok felhasználni, hogy összegyűjtsem a gondolataimat és új ötletekkel állhassak elétek. Szóval mielőtt egy időre búcsút veszünk, jó olvasást kívánok nektek! Remélem tetszeni fog a fejezet. :) Véleményeiteket írjátok meg kommentben! ;)</i><br />
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin: 0cm 0cm 0cm 36pt; text-align: right;">
<div style="text-align: center;">
<i><span style="font-size: 20pt; font-variant: small-caps; line-height: 180%;"><br /></span></i></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: x-large;">...........................................</span></div>
<div style="text-align: center;">
<i><span style="font-size: 20pt; font-variant: small-caps; line-height: 180%;"><br /></span></i></div>
<div style="text-align: center;">
<i><span style="font-size: 20pt; font-variant: small-caps; line-height: 180%;">~ <u>5. fejezet </u>~<u><o:p></o:p></u></span></i></div>
</div>
<div align="right" class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: right;">
<i><span style="font-size: 13pt; line-height: 180%;">„Egyik árulás maga után
vonja a többit. Egyik hazugság a másikat. Minden titok újakat szül."<o:p></o:p></span></i></div>
<div align="right" class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: right;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm 307.25pt; text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt; font-variant: small-caps; line-height: 180%;">Vanessa
Clarence azt kívánta, bárcsak láthatatlan lenne. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm 307.25pt; text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt; line-height: 180%;">A nehéz faajtó előtt toporogva
már nem is érezte emberi lénynek magát. Jól tudta, hogy odaát, a küszöbön túl a
főnöke egy hatalmas íróasztal mögött ül, háttal az ajtónak, ujjai között egy
töltőtollat forgat, és kibámul a város lélegzetelállító panorámájára. Rettegés
öntötte el, ahogy rá gondolt. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm 307.25pt; text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt; line-height: 180%;"> A főnöke, a GGCorporation vezérigazgatója, és első számú
részvényese volt, aki egy egész vállalatbirodalmat tartott a jobb kezében, és
még arra is volt ideje, hogy szivarozzon a ballal. A fickó jól tudta, hogyan
játssza ki a titokzatosság kártyát. Már majdnem két éve a személyi asszisztenseként
dolgozott, de sem a korát, sem a teljes nevét nem tudta, sőt, még az arcát sem
látta soha. Mindig háttal ült az ajtónak, kifelé bámulva a lesötétített ablakon
és órákig figyelte a járókelőket. Mr. G. G., ahogy vállalati körökben nevezték,
mindig igyekezett a háttérben maradni. Sosem mutatkozott nyilvánosság előtt,
nem beszélt az alkalmazottaival, és munkatársai nagy része azt sem tudta, hogy
létezik. Mindig árnyékban járt és onnan figyelt. Mindent látott és mindent
tudott.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm 307.25pt; text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt; line-height: 180%;"> Vanessa hátán végigfutott a hideg. Gyűl<a href="http://www.blogger.com/blogger.g?blogID=6501129216372614383" name="_GoBack"></a>ölt
ezzel az emberrel együtt dolgozni, mert kegyetlennek és veszélyesnek tartotta.
Bár semmi illegálist nem tett, mégis olyan különös atmoszféra lengte körül,
amitől mindenki megrémült. Igazi vállalati cápa volt, megfontolt, magabiztos,
sikeres és piszok gazdag. Ellenfelei és vetélytársai csak Skorpiónak nevezték,
mert alattomos volt és elpusztíthatatlan.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm 307.25pt; text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt; line-height: 180%;"> Vanessa lenyomta a hideg vaskilincset és belépett az
irodába. Minden olyan volt, mint mindig. Sötét és nyugodt. Pontosan úgy állt
minden, ahogy legutóbb, amikor itt járt. Az íróasztal, a toll, a szivarfüst és
légkondicionáló halk zümmögése. Leült a nehéz, bársonnyal bevont, arannyal
díszített székre, melyet csak a számára készítettek elő és lefektette a kezében
szorongatott mappát az asztalra.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm 307.25pt; text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt; line-height: 180%;"> Mr. G. G. meg sem mozdult. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm 307.25pt; text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt; line-height: 180%;"> – Itt van a kiadásokról szóló jelentés a Wesserman ügyben –
szólalt meg hosszú percek kínos hallgatása után Vanessa. – Mellékelve
beleillesztettem a tárgyalások…<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm 307.25pt; text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt; line-height: 180%;"> – Jól tudja, hogy nem erre vagyok kíváncsi – szakította
félbe egy érces, mély hang, amitől mindig összerándult a gyomra. – A Wesserman
ügy régen lejárt lemez, a kiadások pedig nem érdekelnek. Azt mondja, ami
valójában érdekel. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm 307.25pt; text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt; line-height: 180%;"> Vanessa ökölbe szorította a kezét. Már vagy milliószor
elgondolkozott azon, hogy miért is dolgozik ennek a férfinak. Tudott minden
titkos tárgyalásáról, üzletéről és a sötétben szövögetett világmegváltoztató
terveiről, de nem is sejtette, hogy mi lehet ezeknek a mozgatórugója.
Hatalomvágy, kapzsiság vagy kegyetlenség?<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm 307.25pt; text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt; line-height: 180%;"> Vanessa táskájába mélyítette ujjait, és egy apró
mobiltelefont húzott ki belőle. Pár gomb megnyomása után letette az asztalra,
majd elindított egy felvett telefonbeszélgetést. Egy férfi hangja csendült fel
egészen halkan, suttogásszerűen, ami csupán ennyit mondott:<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm 307.25pt; text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt; line-height: 180%;"> – Bent vagyunk. – Majd a vonal megszakadt.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm 307.25pt; text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt; line-height: 180%;"> A lány biztos volt benne, ha láthatná főnöke arcát, azon
elégedettség tükröződne. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm 307.25pt; text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt; line-height: 180%;"> – A felvételen Mr. Daniel Matthews hangja szerepel, ha nem
tévedek – szólalt meg a Skorpió. – Mikor érkezett be a hívás?<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm 307.25pt; text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt; line-height: 180%;"> – Körülbelül egy órája – felet Vanessa. – Meg akartuk várni
Ms. Parton jelentkezését is, mielőtt értesítjük Önt. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm 307.25pt; text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt; line-height: 180%;"> – Ez nagyon előrelátó – morogta Mr. G. G. – És mit üzent?<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm 307.25pt; text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt; line-height: 180%;"> – Különösebb problémák nélkül bejutott az egérlyukba, Uram.
Egy szerencsés véletlennek köszönhetően Vele is felvette a kapcsolatot. Még ma
Las Vegasba utaznak. Tudósítani fog bennünket mindenről. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm 307.25pt; text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt; line-height: 180%;"> Mr. G.G. meg sem mozdult a székben. Pontosan olyan volt,
mintha vasból volna. Végül jobb kezével válla felett egy halványszürke színű
borítékot nyújtott át a lánynak.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm 307.25pt; text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt; line-height: 180%;"> – Ezután már tervek szerint fogunk haladni. Küldje el ezt a
tervezetet minden alkalmazottunknak, aki a programban érdekelt. Valamint
szeretném látni az információhalmazt, amit Mr. Matthews szerzett meg nekünk,
még ma éjfélig – mondta acélkemény hangon. – Vegye fel a kapcsolatot a Fehér
Rókával. Szükségünk lesz a szolgálataira.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm 307.25pt; text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt; line-height: 180%;"> Vanessa gyomra összeszorult a név hallatára. A Fehér Róka…
Tudta, hogy szörnyűségek következnek majd, de erősnek kellett maradnia.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm 307.25pt; text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt; line-height: 180%;"> – Értettem – válaszolta, felállt, és elindult az ajtó felé,
de megtorpant. Visszafordult és pár másodperc némaság után összeszedte
bátorságát, hogy kérdezzen. – Háborúra készülünk, Uram?<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm 307.25pt; text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt; line-height: 180%;"> Mr. G. G. finoman felkacagott, majd elnyomta a kezében lévő
szivart. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm 307.25pt; text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt; line-height: 180%;"> – Ugyan. Ahhoz egyenlő ellenfelek kellenek. – felelt
rekedtes hangon. – Most pedig igyekezzen! Ideje hozzálátnunk Anthony Stevens
tönkretételéhez!<o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm; text-align: center;">
<span style="font-family: "Cambria Math"; font-size: 13.0pt; line-height: 180%; mso-bidi-font-family: "Cambria Math";">⋇</span><span style="font-size: 13pt; line-height: 180%;"> </span><span style="font-family: "Cambria Math"; font-size: 13.0pt; line-height: 180%; mso-bidi-font-family: "Cambria Math";">⋇</span><span style="font-size: 13pt; line-height: 180%;"> </span><span style="font-family: "Cambria Math"; font-size: 13.0pt; line-height: 180%; mso-bidi-font-family: "Cambria Math";">⋇<o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm; text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt; font-variant: small-caps; line-height: 180%;">Daniel
Matthews felvette a telefont.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm 307.25pt; text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt; line-height: 180%;">Ez volt a második hívása a
lánytól egy órán belül. A vonal másik végén egy ismerős hang hűvösen
köszöntötte. Nem kedvelte ezt a hivatalos hangot, főként olyanokkal, akikkel
bizalmas viszonyban volt. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm 307.25pt; text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt; line-height: 180%;"> – Minden a terv szerint haladt? – kérdezte Hailey Parton.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm 307.25pt; text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt; line-height: 180%;"> – Igen, bár nem sokon múlt. Nálad is minden rendben ment?<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm 307.25pt; text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt; line-height: 180%;"> – Igen. Nem is sejtenek semmit.<o:p></o:p></span></div>
<br />
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm 307.25pt; text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt; line-height: 180%;"> A vonal megszakadt…<o:p></o:p></span></div>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/10275429507006508198noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-6501129216372614383.post-1195465859763765082013-09-22T14:17:00.000-07:002013-09-22T14:17:00.596-07:004. fejezet<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEic7MY4Xw6Di1zWPRRcTJZTAsZjtpJ6_rJOCH_8PiJdvDPZU02cFKn-rES5ritq8crfWuer1ojYb9F0ro16u6kPetXEZGL-dv-WdAupzYcl1piFsdv3-QBBZFLOWizAjBxqDpLR7ZpApLM/s1600/letter.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEic7MY4Xw6Di1zWPRRcTJZTAsZjtpJ6_rJOCH_8PiJdvDPZU02cFKn-rES5ritq8crfWuer1ojYb9F0ro16u6kPetXEZGL-dv-WdAupzYcl1piFsdv3-QBBZFLOWizAjBxqDpLR7ZpApLM/s320/letter.jpg" width="320" /></a></div>
<i style="font-size: x-large;">Kedves Olvasóim!</i><br />
<i><br /></i>
<div style="text-align: justify;">
<i>Íme, itt a következő fejezet, amiben ismét egy újabb karaktert ismerhetünk meg. Remélem már mindenki várta a megérkezését. :) És persze megjelenik valaki más is, aki - ugyan még mindig sötétbe burkolózik, de - elég sokat elárul magáról.</i></div>
<div style="text-align: justify;">
<i>És természetesen: mindenkinek köszönöm, aki eddig olvasta a fejezeteket és írt nekem. Ti vagytok a legjobbak! <3 </i></div>
<br />
<div class="MsoNormal" style="line-height: 28px; margin: 0cm 0cm 0.0001pt 36pt; text-align: center;">
<span style="font-size: x-large;">...........................................</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 28px; margin: 0cm 0cm 0.0001pt 36pt; text-align: center;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 20pt; font-variant: small-caps; line-height: 48px;"><b>~ 4<u>. fejezet </u>~</b></span><br />
<div align="right" class="MsoNormal" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt 36pt; text-align: right;">
<i><span style="font-size: 13pt; line-height: 30px;">„Angyalok, ha súgnak, mindig csak a benned lévő angyalt tudják megszólítani.”</span></i></div>
<div align="right" class="MsoNormal" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt 36pt; text-align: right;">
<br /></div>
</div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm; text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt; font-variant: small-caps; line-height: 180%;">Anthony
Stevens kiitta a whiskys üveget.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm; text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt; line-height: 180%;">Macskajajra nincs is jobb
gyógyszer, mint még több alkohol. Kutyaharapást szőrivel. Ezt ő is jól tudta.
Hozzá volt mő<a href="" name="_GoBack"></a>ár szokva az egész napon átívelő
alkoholmámorhoz, és ahhoz, hogy reggelente, valahol egy sikátorban fekve ébred,
magatehetetlenül, hajléktalanok testnedveitől átitatott ruhában. Ez volt az
élete, folyamatos hintázás a részegség és a másnaposság között, gyógyítva
egyiket a másikkal. Élvezte, hogy lassan, tégláról téglára építi le magát, és
néha már egészen úgy érezte, ha nem iszik, akkor sem tud kijózanodni teljesen.
A tompultság érzése pedig olyannyira megrémítette, hogy ismét az üvegekért
nyúlt. Végtelen körforgás, szenvedés, rémület és felejtés között. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm 307.25pt; text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt; line-height: 180%;"> A Stevens Global New Yorki igazgatóságának mélygarázsában
ült vadonatúj fekete BMW-jében, melynek fényezésén már jó pár karcolás
éktelenkedett. Az ittas vezetés Stevens esetében mindennapos dolognak
számított, mint egy hobbi, amit olykor még élvezett is. A testét hullámokban
elöntő adrenalin olyan hatással volt rá, mint a jó bor. Erősebbé tette,
kitisztította tudatát. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm 307.25pt; text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt; line-height: 180%;"> Stevens megigazította orrán pihenő napszemüvegét, majd
fejébe húzta baseball sapkáját. Gyűlölte, ha felismerik az újságírók vagy a
riporterek. Olyannak látta őket, mint a bögölyöket. De az igazi hiénáknak a
régi barátait tartotta, akik azt hitték ismerik, akikről azt hitte szeretik, s
közben mégis gennyedző nyelvvel pletykáltak róla. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm 307.25pt; text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt; line-height: 180%;"> Mély levegőt vett. Nincs sok ideje, amíg a biztonságiaknak
feltűnik, hogy meglógott Las Vegasból. Egy üzleti konferenciára érkezett a bűn
városába, ami annyira sem érdekelte, hogy pár napig elkerülje a
szerencsejáték-barlangokat. Persze mindehhez pénzre volt szüksége. Aminek éppen
a híján volt. Kollégája, Michael Davidson zároltatta az összes számláját és
csak korlátozott hozzáférést engedélyezett neki, ezzel megakadályozva, hogy
vagyonát alkoholra, drogokra, vagy fogadásokra költse. Mekkora ostobaság! Mit
számított már neki a pénz!<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm 307.25pt; text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt; line-height: 180%;"> Évekkel ezelőtt még foglalkoztatta a jövője, de mára már
semmi nem érdekelte. Csak be akarta tölteni a benne tátongó hatalmas űrt, bármi
áron. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm 307.25pt; text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt; line-height: 180%;"> Kiszállt a kocsiból és bevágta maga után az ajtót. Meglopni
a saját cégét – tetszett neki a gondolat. Öles léptekkel közeledett a
vezetőségi lift felé, ami a parkoló hátsó részében, eldugott helyen volt.
Hogyan fog bejutni anélkül, hogy biztonságiak észrevegyék? Fogalma sem volt, de
reménykedett abban, hogy át tudja verni a rendszert. A vezetőségi felvonóban
szerencséjére nem voltak kamerák, de a használatához a cég hivatalos
beléptető-kártyájára volt szükség. Megvakargatta tarkóját. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm 307.25pt; text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt; line-height: 180%;"> A parkoló közelebbi oldalán megpillantotta Jeremiah
Wittmannt, a cég egyik részlegvezetőjét. Pont ott, és pont akkor, amikor
kellett. A férfi látványától is émelyegni kezdett. Wittmann negyvenes évei
közepét taposta, tömzsi volt, kopasz, orrán vastag szemüveg pihent, ruháját –
mint mindig – izzadságfoltok tarkították. Stevens elmosolyodott és megindult az
ázsiai értékesítésért felelős igazgató felé. Kedvesen köszöntötte Wittmannt.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm 307.25pt; text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt; line-height: 180%;"> – Wittmann! Örülök, hogy látom! – szorította meg a férfi
kezét, majd átölelte. – Annyira jó barátságos arcokkal találkozni. Most
rohannom kell, de egyszer igyunk meg egy sört! Rendben? Meghívom. Viszont most
dolgom van. Örültem! – karolta át ismét a férfit, majd gyors léptekkel a lift
felé haladt. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm 307.25pt; text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt; line-height: 180%;"> Wittmann hebegett valamit, majd az autója felé indult.
Stevens a felvonó ajtaja elé lepett elégedetten simogatva végig farzsebét. Hirtelen
mozdulatokkal kapta elő belőle az apró, tíz centi hosszú, hat centi széles
kártyát, melyen a Stevens Global emblémája mellett a Jeremiah Andrew Wittmannt
név díszelgett és egy azonosítószám. Stevens elégedett volt magával, még kissé
ittasan is enyves keze volt, és egyszerűen ki tudta csenni kollégája zsebéből a
beléptető kártyát. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm 307.25pt; text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt; line-height: 180%;"> Stevens arcát dörzsölve ácsorgott a liftben. Eddig minden
az időközben szövődő tervei szerint haladt. Már csak az irodájába kellett
bejutni elkerülve a feltűnést. Onnantól már minden sokkal könnyebb lesz.
Megigazította sapkáját és behúzta a nyakát.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm 307.25pt; text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt; line-height: 180%;"> Kilépett a liftből. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm 307.25pt; text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt; line-height: 180%;"> A hosszú folyosó üres volt. A vezetőségi lift a déli
mellékfolyosó végében kapott helyet, hogy kiessen az esetleges illetéktelen
behatolók látóteréből. Stevens szerette az épület titkos folyosókkal
megbolondított alaprajzát. Az apja utolsó nagy műve. Az utolsó, mielőtt
meghalt. Stevens nem akart erre gondolni. Persze tisztában volt vele, hogy
mindene, amije csak van, az apja, George M. Stevens hagyatéka. De ő maga sosem
volt elég erős ahhoz, hogy felnőjön az apja által ráruházott felelősséghez.
Miért is kellett neki átvennie mindent? Miért az ő vállára helyeztek ekkora
nyomást? Mindig csalódott volt, hogy nem tudja beváltani a hozzá fűzött
reményeket. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm 307.25pt; text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt; line-height: 180%;"> Megállt az iroda előtt, aminek ajtajára a neve és a
Vezérigazgató szó volt kiírva. Megrázta a fejét, majd beütötte a bejutáshoz
szükséges pin kódot, amit rajta kívül néhány alkalmazottja és a
takarítószemélyzet is ismert, így nem kellett attól tartania, hogy ez esetleg
felkeltheti a biztonságiak figyelmét. Mindennapos dolog volt, hogy a
titkárnője, a területi igazgatók, vagy Davidson aktákat vitt be neki, vagy
hozott el tőle.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm 307.25pt; text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt; line-height: 180%;"> Az iroda tágas volt és világos, a hatalmas ablakokból pedig
remek kilátás nyílt az Empire State Buildingre. Középen termetes íróasztal tele
felhalmozott iratokkal, amiknek a látványától is undorodott. Odalépett és bal
kezével egyszerűen lesodorta őket az asztalról. A lapok haláltánc szerűen,
küzdve a közegellenállással, lehanyatlottak a méregzöld padlószőnyegre.
Közöttük azonban feltűnt egy hófehér borítékba burkolt levél is, melyre az A.
C. Stevens név volt írva, letisztult, egyenes kézírással. Már jól ismerte.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm 307.25pt; text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt; line-height: 180%;"> Felkapta a küldeményt és durva mozdulatokkal kibontotta. A
levelet géppel írták, különleges betűtípussal. Nem először látott ilyen
levelet. Az utóbbi pár hónapban többször kapott hasonlókat, melyeket mindig az <i>Őrangyal</i> aláírással zártak. De hogy ki lehet
ez az alak és hogyan juttatja be a leveleit? Fogalma sem volt. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm 307.25pt; text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt; line-height: 180%;"> Olvasni kezdett:<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm 307.25pt; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm 307.25pt; text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt; line-height: 180%;"> <i>Anthony!<o:p></o:p></i></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm 307.25pt; text-align: justify;">
<i><span style="font-size: 13pt; line-height: 180%;">Hamarosan
megkapja tőlem az eddigi legnagyobb ajándékát. Nehéz volt mindent úgy
alakítanom, ahogy azt elterveztem, de végül sikerült. Remélem, értékelni fogja.
A megváltást ezúttal egy igazi angyal, Hailey Parton testébe csomagolva
szállítom. Hamarosan megismeri. Ne ijessze el!<o:p></o:p></span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm 307.25pt; text-align: justify;">
<i><span style="font-size: 13pt; line-height: 180%;">Emellett
a borítékban talál két repülőjegyet Las Vegasba. Elintéztem, hogy ne ismerjék
fel. Fogja a lányt és repüljön ide! Már tárt karokkal várom! <o:p></o:p></span></i></div>
<div align="right" class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm 307.25pt; text-align: right;">
<i><span style="font-size: 13pt; line-height: 180%;">Őrangyal<o:p></o:p></span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm 307.25pt; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm 307.25pt; text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt; line-height: 180%;"> Bevetette magát a bőr karosszékbe és bekapcsolta a
számítógépet. Ki ez az önjelölt segítő? És hogyan ér el mindenhová a keze?
Honnan van pénze egy első osztályú repülőjegyre Nevadába? <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm 307.25pt; text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt; line-height: 180%;"> Stevens idegesen futotta át a levelet ismét. Az Őrangyal
mindent tudott. A három nappal korábban talált levélben leírta, hogy tudja,
hogy visszautazik New Yorkba, hogy hogyan akar bejutni az épületbe, még azt is,
hogy Wittmann a parkolóban lesz. És pontosan tudja, hogy mikor. Az első
leveleket még figyelmen kívül hagyta, nem törődött vele, de gyorsan rájött,
hogy az Őrangyalnak mindenben igaza van. Ráadásul bármiben feltétel nélkül
segít neki. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm 307.25pt; text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt; line-height: 180%;"> A monitor felé fordult, ahol azonnal megjelent a Stevens
Global logója, majd pedig a rendszer az irodai kódját kérte, hogy
hozzáférhessen a céges adatokhoz. Nem léphetett be saját jelszavával, mert
minden – a cég pénzügyeivel kapcsolatos – adathoz csak Davidson engedélyével
juthatott hozzá, mert nem egyszer előfordult már, hogy a költségvetésben egy
gin-beszerzésnek elnevezett, egészen magas kiadás is megjelent. Ezt aztán elég
nehéz megmagyarázni az adóhatóságnak. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm 307.25pt; text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt; line-height: 180%;"> Stevens hátradőlt. Mégsem ártott az a sok hosszú év az
Michigani Műszaki Egyetemen. Ismerte a cég egész rendszerét, s bár nem volt
igazán számítógép-elméleti szakember, mégis elég könnyen bejutott. Az egész
rendszer szánalmasan kiszámítható.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm 307.25pt; text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt; line-height: 180%;"> Azonban valami különöset is észrevett. Nem ő volt az
egyetlen illegális behatoló a computer-hálózatban. Valaki igencsak megbütykölte
a tűzfalat. Pár pillanat múlva azonban már el is tűnt. Vajon mi, vagy ki
lehetett az? Ki az az őrült, aki ekkora kockázatot vállal, és mégis miért?<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm 307.25pt; text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt; line-height: 180%;"> Lekapta fejéről a sapkát. Ez a hirtelen jött betolakodó nem
tetszett neki. Gyors gombnyomásokkal sikerült elég pénzt átutalnia egy Puerto
Ricó-i bankszámlára, hogy abból remekül elszórakozzon Vegasban mindaddig, amíg
a szervezete és a lelkiismerete bírja. A kérdés az, melyik törik meg előbb. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm 307.25pt; text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt; line-height: 180%;"> Az épület metsző hangú riasztójának zajára felpattant és az
ajtó felé indult. Ideje nagyon gyorsan eltűnni, még mielőtt elszabadul a káosz.
Bezárta az irodát, gyors léptekkel a lifthez szaladt és megnyomat a hívógombot.
Az ajtó szinte azonnal kinyílt. Tökéletes.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm 307.25pt; text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt; line-height: 180%;"> A felvonó azonban nem volt üres. Egy csinos, sötét hajú nő
dőlt az egyik tükörnek, miközben mobiltelefonjával ügyködött. Felemelte
tekintetét és Stevensre nézett. Ajka mosolyra húzódott mikor tudatosult benne,
kivel akadt össze a banális, szinte közhelyszerű véletlen folytán. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm 307.25pt; text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt; line-height: 180%;"> – Anthony Stevens, ha nem tévedek – köszönt a hölgy,
miközben Stevens beszállt a liftbe. – Hailey Parton vagyok. Az új személyi
asszisztense – nyújtott kezet.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm 307.25pt; text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt; line-height: 180%;"> – Igen, már hallottam magáról – morogta válaszul a férfi,
de figyelmen kívül hagyta a lány feléje nyújtott kezét. – Ugye tudja, hogy
nincs szükségem magára? <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm 307.25pt; text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt; line-height: 180%;"> – Ezzel nem mindenki értene egyet uram. Vannak akik szerint
önnek éppen rám van szüksége – Érezte a nő hangjában a finom gúnyt.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm 307.25pt; text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt; line-height: 180%;"> – Magát az Őrangyal küldte? – kérdezte Stevens, miközben a
nő alabástrom arcát vizsgálgatta, melyen az érzelmek egyetlen megnyilvánulását
sem tapasztalta. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm 307.25pt; text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt; line-height: 180%;"> Tudta, hogy mennyire ostobán hangzik a kérdése, de valami
különöset látott Ms. Partonban, amit nem tudott megmagyarázni. Egy különös,
homályba burkolózó segítő felhívja a figyelmét erre a nőre, aztán csupa
véletlenségből találkoznak a liftben, amit a nőnek nincs is joga használni?
Véletlen egybeesések vagy valami más áll a dolgok mögött?<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm 307.25pt; text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt; line-height: 180%;"> – A ki? – kérdezte Hailey őszinte meglepetéssel, amiből
Stevens rögtön tudta, hogy feltételezései tévesek.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm 307.25pt; text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt; line-height: 180%;"> – Mindegy, hagyja csak – legyintett és a mellet húzódó
tükörbe bámult.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm 307.25pt; text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt; line-height: 180%;"> – Mellesleg Önnek nem Las Vegasban kellene lennie? –
kérdezte a hölgy pár pillanatnyi hallgatás után. <o:p></o:p></span></div>
<br />
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm 307.25pt; text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt; line-height: 180%;"> – De, éppen ezért már ma este odautazunk – mondta, utalva a
zsebében rejlő levélre és a jegyekre. – Van egy fickó, akivel már nagyon
szívesen találkoznék.<o:p></o:p></span></div>
<i style="font-size: x-large;"><br /></i>
<i style="font-size: x-large;"><br /></i>
<i style="font-size: x-large;"><br /></i>
<i style="font-size: x-large;"><br /></i>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 28px; margin: 0cm 0cm 0.0001pt 36pt; text-align: center;">
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin: 0cm 0cm 0.0001pt 36pt; text-align: right;">
<br /></div>
</div>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/10275429507006508198noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6501129216372614383.post-920949302465082142013-09-15T12:08:00.004-07:002013-09-15T12:23:58.530-07:003. fejezet<div class="MsoNormal" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt 36pt; text-align: center;">
<div style="line-height: 28px;">
<i style="font-size: x-large; line-height: normal; text-align: left;"><b>Édes Olvasóim!</b></i></div>
<div style="line-height: 28px; text-align: left;">
<div style="text-align: left;">
<i style="text-align: justify;"><br /></i></div>
</div>
<div style="line-height: 28px; text-align: left;">
</div>
<div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt; text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEggFBZa3QccOkg_a71TsIM3kev5B0I8yfjP35XWMAjMCDJsD8NGZo5HD_HbUzJZEDuKS2qhrl096yZBY3SbVJdYMQb4n6mdXKTb7RlPO3kJQaxCSeRJsaop8ThfFb-WUfFqeTgODQHi7UE/s1600/large.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEggFBZa3QccOkg_a71TsIM3kev5B0I8yfjP35XWMAjMCDJsD8NGZo5HD_HbUzJZEDuKS2qhrl096yZBY3SbVJdYMQb4n6mdXKTb7RlPO3kJQaxCSeRJsaop8ThfFb-WUfFqeTgODQHi7UE/s200/large.jpg" width="200" /></a><i><span style="font-size: 13.5pt;">Megy az iskola, nehezednek a feladatok, így érthető, hogy a
kommentek ezúttal elmaradtak. Gabriella, drágám, nagyon köszönöm kedves
szavaidat! :) Mindig öröm egy ilyen remek írótól dicséretet kapni. Te vagy a
legjobb! </span></i></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<i><span style="font-size: 13.5pt;">De kezdjünk is neki a fejezetnek! Remélem
mindenki tűkön ülve várja, hogy mi lesz az állásinterjú vége. Kukkantsunk is
bele. Jó olvasást, srácok!</span></i><span style="font-size: 13.5pt;"><o:p></o:p></span></div>
</div>
<div style="line-height: 28px; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="line-height: 28px;">
<span style="font-size: x-large;"><br /></span></div>
<div style="line-height: 28px;">
<span style="font-size: x-large;">...........................................</span></div>
</div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 28px; margin: 0cm 0cm 0.0001pt 36pt; text-align: center;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 20pt; font-variant: small-caps; line-height: 48px;"><b>~ 3<u>. fejezet </u>~</b></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 28px; margin-bottom: 0.0001pt; text-align: right;">
<div align="right" class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 13pt; line-height: 30px;"> <i> </i></span><i style="line-height: 180%; text-indent: 34.8pt;"><span style="font-size: 13pt; line-height: 180%;">„Mindegy, hogyan érünk el egy pozíciót, ha
méltóak vagyunk rá.”</span></i><br />
<br /></div>
</div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt; font-variant: small-caps; line-height: 180%;">Hailey sarokba szorítva
érezte magát.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt; line-height: 180%;">Honnan tudja ez a férfi róla mindezt? Bár sosem
titkolta múltját, nem is verte nagydobra. Régi barátain kívül csak az ismerte
sötét történetét, aki vette a fáradságot és jól utánajárt a dolgoknak.
Árvaházakban, anyakönyvezési hivatalban, rendőrségen. És úgy tűnt Michael
Davidson mindebben profi volt. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm; text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt; line-height: 180%;"> Mélyet sóhajtott, hogy arca továbbra is hideg maradjon és a
férfi ne lássa rajta, hogy sikerült rövid monológjával a bőre alá másznia.
Elgondolkozott a férfi kérdésén. Miért akar a cégnél dolgozni? Hailey
döntéshelyzetbe került, vagy gyorsan kitalál valami frappáns hazugságot, vagy
előadja az igazság egy szebbnek tűnő verzióját. Tudta, hogy így is nagy bajban
van, de megnyugtatta a tudat, hogy a férfi személyesen akart beszélni vele.
Tehát – ha negatívan is – de felkeltette az érdeklődését. Ez sosem rossz jel.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm; text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt; line-height: 180%;"> Egy pillanatig visszatartotta lélegzetét, hogy erőt
gyűjtsön. Jöjjön, aminek jönnie kell. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm; text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt; line-height: 180%;"> – Ha ennyi mindent tud rólam, Mr. Davidson, akkor biztosan
azt is, hogy tizenhat évesen érettségiztem, ösztöndíjjal jutottam be a Harvard
jogi karára, nemrég pedig nemzetközi kapcsolatokat kezdtem tanulni. Egy fél
évig voltam joggyakornok Dr. Jackson Clark keze alatt, aki egy dicsértekben
gazdag ajánlólevéllel bocsájtott el. Több ügyvédi irodától megkerestek már és
ösztöndíjat ajánlottak Cambridge-be – mondta, majd egy pillanatig hallgatott.
Tudta, hogy olyan komoly dolgok készülnek elhagyni az ajkát, amik eldönthetik a
sorsát. Erősen megmarkolt a szék karfáját és előredőlt. – És válaszolva a
kérdésére, azért akarok itt dolgozni, amiért ön akarja, hogy itt dolgozzam. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm; text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt; line-height: 180%;"> – És mi volna az az ok? – kérdezte a férfi meglepetten.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm; text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt; line-height: 180%;"> – Mint ön is tudja, sokáig volt tél az életemben. Történtek
velem olyan dolgok, amik megváltoztattak. Tettem olyan dolgokat, amikre nem
vagyok büszke. De túlléptem rajtuk egy új tavaszba. De ami még fontosabb,
szembenéztem velük. Igen, volt egy időszak, amikor összecsaptak a fejem fölött
a hullámok, nem volt életcélom, nem láttam értelmét felkelni reggel, elvesztem,
aközött aki voltam, és aki akartam lenni. De aztán, amikor egyszer tükörbe
néztem, gyűlöltem azt, aki visszanézett rám. Tudja miért? Mert egy szánalmas
alak volt, aki nem érdemli meg, hogy lélegezhessen. Kerestem célt az életemnek
és, bár rengeteg munkával és fáradozással, sikerült megölnöm azt az embert, aki
voltam, hogy büszke lehessek arra, aki lettem. És hálás vagyok a múltnak, hogy
tanítómesterem volt, mert ha nem törte volna el minden egyes csontomat, nem
tanultam volna meg, hogyan forrasszam őket össze – Hailey nyelt egyet. – De ezt
már úgyis tudta. Hiszen ezért vagyok itt, ez keltette fel az érdeklődését velem
kapcsolatban. Mert Mr. Stevens életében tél van, és azt akarja, hogy segítsek
elhozni a tavaszt. És éppen ezért vagyok itt én is. Segíteni jöttem.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm; text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt; line-height: 180%;"> – Miért akar segíteni? – ráncolta homlokát Davidson. – Maga
már túl van mindezen. Miért kezdené elölről? Ez nem a maga harca.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm; text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt; line-height: 180%;"> Hailey elmosolyodott. Amíg beszélt minden izgalma és
félelme elszállt. De ennyi volt az őszinteségből. A történet másik felét még
nem kellett elárulnia, ezért csak ingatta a fejét, majd átható tekintetét a
férfire emelte.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm; text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt; line-height: 180%;"> – Mert egy seb sem gyógyul be addig, amíg valaki ki nem
égeti. És én nem félek magam lenni a tűz.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm; text-align: center;">
<span style="font-family: "Cambria Math"; font-size: 13.0pt; line-height: 180%; mso-bidi-font-family: "Cambria Math";">⋇</span><span style="font-size: 13pt; line-height: 180%;"> </span><span style="font-family: "Cambria Math"; font-size: 13.0pt; line-height: 180%; mso-bidi-font-family: "Cambria Math";">⋇</span><span style="font-size: 13pt; line-height: 180%;"> </span><span style="font-family: "Cambria Math"; font-size: 13.0pt; line-height: 180%; mso-bidi-font-family: "Cambria Math";">⋇</span><span style="font-size: 13pt; line-height: 180%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm; text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt; font-variant: small-caps; line-height: 180%;">Michael
Davidson elképedve ült a székében.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm; text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt; line-height: 180%;">Nagy erőfeszítéseket kellett
tennie, hogy ne essen le az álla. Bár előre fel volt készülve rá, hogy a lány
intelligens és okos, de ilyen hideg rációra nem számított tőle. Hailey Parton
olyan volt, akár egy angyal. Tökéletes szépség. Arca elefántcsontszín, szemei
élénkek és érdeklődők, mosolya akár a tavasz lehelete, a hangja, mint nyári
eső, sötétbarna tincsei, mint az óceán hullámai omlottak vállára. Alakja
hibátlannak tűnt, hosszú combjai magassá tették, melle ugyan nem volt túl nagy,
de formás, nyaka vékony és kecses volt. Törékenynek tűnt, mégis erős tartást
tükrözött. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm; text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt; line-height: 180%;"> Davidson előrehajolt székében és rákönyökölt az asztalra.
Csinos és okos, a legveszélyesebb kombináció. Nem hagyhatta, hogy a lány
vonzereje megbabonázza, ezért igyekezett hűvös maradni.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm; text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt; line-height: 180%;"> Amikor először elolvasta a lány életrajzát, majd átfutotta
a magándetektív által összefűzött aktát, már tudta, a lányé az állás. Sokkal
inkább a személyiségére, modorára volt kíváncsi, mint a végzettségére, vagy a
rendőrségi gondjaira. És az után a perzselő csillogás után, amit Hailey
szemeiben látott, tudta, hogy ő a megfelelő ember, mert a belső szenvedélye a
Föld forgását is megállíthatta volna. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm; text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt; line-height: 180%;"> Tonyra gondolt és lopva gyötrelem költözött a szívébe.
Valahányszor ránézett régi barátjára, egy szellemet látott, árnyát csak az
embernek, aki volt, a mindig vidám, szerény, kedves úriembernek, aki tele volt
álmokkal, szenvedéllyel és energiával. De Anthony már halott volt, belül mélyen
már három éve. Ő mindent megpróbált, hogy segítsen barátjának, akit szinte
testvéreként szeretett, de az utóbbi időben úgy gondolta, Stevenst már nem
lehet megmenteni. Ezért újabban, bár neki is fájt, jobb lehetőségek után
kellett néznie. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm; text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt; line-height: 180%;"> Ránézett a lányra, aki lábszárán dobolva várta válaszát. Az
átható tekintete vonzóvá tette a nőt, és Davidson egészen megbabonázva érezte
magát a közelében. Ugyan szerette az üzleti ügyeit személyesen intézni, mégis
igyekezett kerülni az olyan helyzeteket, ahol egy bájos mosoly fél térdre
kényszerítheti. A fiatal, erőtől duzzadó férfiasság a kemény, hideg profizmus
helyett. Megköszörülte a torkát. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm; text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt; line-height: 180%;"> – És ezt mégis hogyan akarja csinálni? – tett fel még egy
döntő kérdést. Most már tudni akarta, hogy mire készül ez a nő. Szavaiból végig
úgy érezte, hogy Hailey kész tervekkel érkezett ide, és nem csak üres
fecsegéssel. Bele akart látni a lány gondolataiba. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm; text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt; line-height: 180%;"> – Nem olyan bonyolult a képlet – húzott elő egy másik
mappát a nő, ami meglepte Davidsont. A felkészültség mindig lenyűgözte, és ez
ezúttal is így volt. – Kicsit utánajártam az alapproblémának. Tudok a
repülőgép-szerencsétlenségről, tudok a felesége, Annalyn Stevens és a fiúk,
Martin haláláról – vett ki újságcikkeket és rendőrségi fotókat a kezében
szorongatott papírhalmazból. Davidson gerincén remegés futott végig, ahogy a
szörnyűségre és a gyász heteire gondolt. A sajtó rengeteget írt a történtekről,
Tony fájdalmáról, de nem a barátja volt az egyetlen, aki szenvedett Annalyn és
a két éves kisfiú elvesztésétől. De akkoriban Anthony mellett kellett állnia
teljes mellszélességgel, így neki nem is volt ideje meggyászolni őket. A seb
nem varasodott, sosem gyógyult be. Megdörzsölte arcát és igyekezte teljes
figyelmét a lányra fordítani. – A balesetet követő fél évben kezdődtek először
az alkohol-, majd a drogproblémák, egyre több lett a botrány és a nyilvános
őrjöngés – Újabb oldalak kerültek elő. – Végül, azzal egy időben, hogy az
újságok egyik kedvenc témájává vált, elkezdődött a játékfüggősége. Úgy
gondolom, hogy, bár logikusan a probléma forrását kellene megszüntetnünk, a
tüneti kezelés a megfelelő. A Mr. Stevenshez hasonló, gyászba burkolózott
embereket lassan kell feltörni. Ha úgy érzi, hogy már nincs kereszttűzben, csak
akkor fog megnyílni. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm; text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt; line-height: 180%;"> – Értem. Akkor maga szerint mit kellene lépni? – húzta
érdeklődve közelebb székét az asztalhoz. – Mi is volna a tüneti kezelés?<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm; text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt; line-height: 180%;"> – Nemrég kaptam egy fülest. Egy névtelen levelet, melyben
valaki feltárta Mr. Stevens dílerének kilétét. Úgy vélem ott kellene kezdenünk.
<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm; text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt; line-height: 180%;"> Egy névtelen levél? Davidsonnak egyáltalán nem tetszett ez
a fejlemény. Ha egy ember tud barátja kis titkáról, akkor hamarosan az újságok
és a tévé is megszerzi az információt, ami Tonyra nézve végzetes lenne. Egy
újabb ügy, amit neki kell elintéznie. Vagy mégsem?<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm; text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt; line-height: 180%;"> – Először is utazzon Las Vegasba. Anthony három nappal
ezelőtt utazott oda. Autót küldök magáért holnap tizenegyre. A sofőrnek
meghagyom a szálloda nevét és a szobaszámot. Ott első dolga legyen kideríteni,
hogy ki ez az alak, aki őrangyalt játszik. Nincs szükségünk arra, hogy bárki is
a jótevőnkként mutogassa magát. És természetesen járjon utána, hogy kicsoda ez
a díler. Talán mégiscsak hasznunkra lesz az a füles.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm; text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt; line-height: 180%;"> A lány csak bólintott. Elkezdte összepakolni a papírjait,
amikor hangosan megcsördült Davidson asztali telefonja. A férfi a kagylóért
nyúlt, de még mielőtt felvette volna, Haileyre nézett. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm; text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt; line-height: 180%;"> – És kérem, tartózkodjon az többes szám első személytől. Ez
egyedül a maga feladata. Amint úgy látom, hogy nem válik hasznomra, repül.
Világos voltam? – kérdezte, majd meg sem várva a választ felvette a telefont.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm; text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt; line-height: 180%;"> A Stevens Global biztonsági főnöke volt. A rendszergazda
illegális behatolást jelentett a központi számítógépbe.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm; text-align: center;">
<span style="font-family: "Cambria Math"; font-size: 13.0pt; line-height: 180%; mso-bidi-font-family: "Cambria Math";">⋇</span><span style="font-size: 13pt; line-height: 180%;"> </span><span style="font-family: "Cambria Math"; font-size: 13.0pt; line-height: 180%; mso-bidi-font-family: "Cambria Math";">⋇</span><span style="font-size: 13pt; line-height: 180%;"> </span><span style="font-family: "Cambria Math"; font-size: 13.0pt; line-height: 180%; mso-bidi-font-family: "Cambria Math";">⋇</span><span style="font-size: 13pt; line-height: 180%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm; text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt; font-variant: small-caps; line-height: 180%;">Hailey
feszülten figyelt.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm; text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt; line-height: 180%;">Igyekezett minél többet
kiérteni Davidson és a vonal másik végén lévő férfi párbeszédéből. Annyi biztos
volt, hogy valaki igencsak belenyúlt a központi biztonsági rendszerbe, de hogy
ki, hogy és honnan, az kérdés maradt. Haileyt megnyugtatta a gondolat, hogy
Matthews legalább a nyomeltüntetésben remekelt. Viszont azzal is tisztában
volt, hogy azonnal el kell tűnnie innen. Amíg a férfi telefonált észrevétlenül
lepattintotta a kis számítógépes poloskát a gép oldaláról és a táskája mélyébe
süllyesztette. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm; text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt; line-height: 180%;"> De úgy tűnt ez nem elég. Ezt most nem fogja megúszni.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm; text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt; line-height: 180%;"> – Teljes zárlatot kérek az egész épületre. Se ki, se be.
Mindenkit vizsgáljanak át. Tartsák bent, aki a legcsekélyebb mértékben is
gyanúsnak tűnik. Igen, az összes gépet zárolják, és azonnal állítsanak fel új
tűzfalakat. Nem, nem érdekel. Azonnal! – kiáltott a férfi, majd idegesen
lecsapta a kagylót.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm; text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt; line-height: 180%;"> Hailey igyekezett nyugodtnak tűnni, miközben agya egy
lehetséges menekülési útvonalat keresett. Összeszorított fogakkal lesett körbe.
Ezt most nagyon elszúrták, de muszáj valahogy megoldania.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm; text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt; line-height: 180%;"> – Ms. Parton! – szólította meg végül Davidson. – Itt
perceken belül hatalmas zűrzavar lesz. Előre is elnézését kérem. Felajánlhatom,
hogy használja a hátsó, vezetőségi liftet. Azt biztosan nem fogják megállítani,
legalábbis az elkövetkezendő negyed órában.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm; text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt; line-height: 180%;"> Hailey visszatartott egy mosolyt. Kezet fogott Davidsonnal,
aki elkísérte a liftig. Amikor beszállt a felvonóba mélyet sóhajtott és cipője
sarkával összetaposta a táskájában rejtegetett szerkezetet, végül halkan
felkuncogott. <o:p></o:p></span></div>
<br />
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm; text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt; line-height: 180%;"> Ezt meglepően könnyen megúszta.<o:p></o:p></span></div>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/10275429507006508198noreply@blogger.com4tag:blogger.com,1999:blog-6501129216372614383.post-82129756892080643852013-09-08T12:20:00.001-07:002013-09-08T12:24:29.926-07:002. fejezet<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: large;"><i><b> Drága Olvasóim!</b></i></span></div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgYt5JRMUyfsp_pd7EmWOnbDGUY0JLvb4bYkBiG_53jH5OMSFUSQlFN2TNPMXlFUUb-1x39ZMgbWyroOV-7-_KKrMEmDXbuH6Ags4xYqn_QNnGl3mZmSgEUZlyN8QseoWLgFBTJdF__5VA/s1600/3_internet_cafe8.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgYt5JRMUyfsp_pd7EmWOnbDGUY0JLvb4bYkBiG_53jH5OMSFUSQlFN2TNPMXlFUUb-1x39ZMgbWyroOV-7-_KKrMEmDXbuH6Ags4xYqn_QNnGl3mZmSgEUZlyN8QseoWLgFBTJdF__5VA/s320/3_internet_cafe8.jpg" width="320" /></a><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgS4PW-4WIf6QAE4986KddWX7EbTtcx_IY3gndO8Iv41KGPLxQ-aF2VnBVX8bfOS_-J0WWkUCx6Qxl6EZXZvKldhX4F7YAMHewWGaHNaSEPhbEcNVPdEyWtL-zpsVI7IAOmStycarJ1puY/s1600/internet-cafe-aboard-cruise-ship-liberty.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><br /></a><i>Köszönöm szépen a kedves és biztató megjegyzéseket, melyekkel az első fejezetet fogadtátok! Fantasztikusak vagytok, komolyan mondom. Igazi megtiszteltetés leülni a monitor elé és NEKTEK írni. :) De ne is szaporítsuk tovább a szót: Jöjjön a következő fejezet, amiben egy teljesen más szálat ismerünk meg. Remélem tetszeni fog! Kakaókat elő és jó olvasást! :)</i></div>
<div style="text-align: justify;">
<i><br /></i></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 28px; margin: 0cm 0cm 0.0001pt 36pt; text-align: center;">
<span style="font-size: x-large;">...........................................</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 28px; margin: 0cm 0cm 0.0001pt 36pt; text-align: center;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 20pt; font-variant: small-caps; line-height: 48px;"><b>~ 2<u>. fejezet </u>~</b></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 28px; margin-bottom: 0.0001pt; text-align: right;">
<div align="right" class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 13pt; line-height: 180%;"> <i> „Vigyázz a barátságra. Élesre
fent kard az, forgasd jól. Benne van az erőnk, benne van az életünk.”</i><o:p></o:p></span></div>
<div align="right" class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 13pt; line-height: 180%;"><i><br /></i></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm; text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt; font-variant: small-caps; line-height: 180%;">Daniel
Matthews idegesen tördelte kezeit.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm; text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt; line-height: 180%;">A poros internetkávézó egyik
eldugott sarkában ült, ahol kedvére intézhette ügyeit. Bár tetszett neki a hely
atmoszférája, berendezése, és még a zöld teát sem találta túlságosan keserűnek,
tudta, nem jöhet ide többet. Az ő szakmájában megszokott volt, hogy az ember
nem tölthet sok időt egy helyen. És ő nem engedhetett meg magának egy esetleges
hibát. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm; text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt; line-height: 180%;"> Büntetett előéletűként egyébként sem sok esélye volt arra,
hogy teljesen eltűnhessen az FBI figyelő szemei elől, akármennyire igyekezett
mindig a háttérből dolgozni, néha kénytelen volt az arcát adni egy-egy
megbízáshoz.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm; text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt; line-height: 180%;"> Ilyen volt az aznapi is. Nem intézhette otthonról.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm; text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt; line-height: 180%;"> Vörösesszőke hajú, enyhén borostás, szálkás termetű fiú
volt, aki könnyedén elvegyülhetett a hozzá hasonló unalmas, informatika mániás
fiatalok között. Kettőt kattintott az egérrel, majd közelebb húzta magához a
régi, lassú számítógép ormótlan monitorját. Nem szeretett ilyen körülmények
között dolgozni, de ezt a szívességet nem tagadhatta meg egy régi baráttól. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm; text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt; line-height: 180%;"> Elővette zsebéből sörnyitónak álcázott Pen drive-ját, majd
beillesztette a számítógép USB csatlakozójába. A program nehézkesen elindult,
de pár percnyi keresés után, nem talált rá a megfelelő információsávra.
Matthews halkan megrúgta a gép oldalát, és újraindította a programot. A jobb
felső sarokban egy apró, zöld fény villant fel, ezzel jelezve, hogy a keresési
művelet sikerült. Már csak a lányra kellett várnia.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm; text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt; line-height: 180%;"> Gyomra idegesen szorult össze akárhányszor a lebukás
félelme jutott eszébe. Élete huszonnégy évéből kettőt börtönben töltött
illegális szoftverek fejlesztése és terjesztése miatt. A két év alatt, a
cellájában ülve, a társaitól kapott ütések helyét borogatva ezerszer is
megfogadta, hogy felhagy a számítógépek feltörésével és a titkos adatok
ellopásával, de valahogy képtelen volt. Ebből élt, csak ehhez értett.
Kisgyermek kora óta vonzotta az informatika, s amennyire lehetőségei engedték,
igyekezte képességeit fejleszteni. Használhatatlannak hitt alkatrészekből
épített számítógépeket, saját számítógépes nyelvet használva írt programokat.
Ez tette a kontinens egyik legjobb számítógépes szakemberévé. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm; text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt; line-height: 180%;"> A szoftver hirtelen jelzett, hogy testvérprogramját
aktiválták és elindítható a tűzfalfeltörés. Matthews mélyet sóhajtott. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm; text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt; line-height: 180%;"> A kettős tűzfalrendszert a középen villogó logó tanúsága szerint
a Niklaneo cég állította fel. Ilyen körülmények között a munka sokkal könnyebb
lesz, mint várta volna. Az adathordozóról megnyitott egy másik programot is,
mely a Légy névre hallgatott. Ezzel látott hozzá a tűzfalrendszer feltörésének.
Elmélyülten gépelte be egymás után a feloldáshoz szükséges kódrendszereket,
melyeket évek gyakorlata mélyen az agyába vésett. Már csak pár másodperc és
megvan…<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm; text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt; line-height: 180%;"> A gép éles csipogással jelezte, hogy sikerült rákapcsolódni
a központi számítógépre. Matthews biztos volt benne, hogy már nincs sok ideje.
Sosem járt még állásinterjún, de nem is bánta. Nem kedvelte az embereket, mert
árulónak tartotta mindegyiket. A gépek közelében érezte jól magát, mert a
lelketlenségük valahogy megnyugtatta. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm; text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt; line-height: 180%;"> Daniel Matthews San Diegóban született 1989-ben, és három
éve korától állami gondozásban nevelkedett. Édesanyja, Serena Parker gyilkosság
áldozata lett, édesapját sosem ismerte. Egész életében egyedül volt, és átható
magányát csak egyetlen emberrel osztotta meg. Azzal, akit testvéreként szeretett,
akire húgaként vigyázott, akivel örök hűséget fogadtak egymásnak, és akiért
bármilyen kockázatos vállalkozásba belefogott volna. Hailey Parton, a barna,
loknis, zöld szemű, ártatlan kislány, aki vele osztozott az árvaságon. És
akiből ambiciózus, vakmerő és erős nő lett, akire nem tudott nem csodálattal
nézni. Olyanok voltak, mint ég és föld, tűz és jég, a lánynak küldetése volt,
célja; neki életkedve is alig akadt, csak tengődött, alkalmi munkákat vállalt,
nem érdekelte mit tartogat a jövő és sosem tekintett a múltba. Hailey tanult a
hibáiból és erőt merített a tévedésekből, ő csak átlépett mindenen. Mindig
számíthatott a lányra, akiben feltétel nélkül megbízhatott. A börtönben töltött
évei alatt mindig mellette állt, tartotta benne a lelket, látogatta, segítette,
ahogy tudta. Különböző munkahelyeken dolgozott, hogy ismeretségek és pénz révén
bezárva töltött napjait megkönnyítse. Végül pedig, rengeteg szívesség és
lefizetés után, kihozta a börtönből. Az ország egyik legjobb ügyvédjét szerezte
meg neki, aki végül megnyerte a két éven át húzódó pert. Igen, Hailey
kiszabadította, új lehetőséget adott neki, és ezért örökké hálás lesz.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm; text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt; line-height: 180%;"> Matthews beütötte a kódot, amit Hailey szerzett meg neki
nem olyan régen és rácsatlakozott a központi adatbázisra. Nem kellett adatokat
letölteni, vagy vírust aktiválni, egyszerűen ki kellett alakítani egy
kémfiókot, amihez csak az őáltala fejlesztett programmal lehet hozzáférni, és
amibe az összes számítógépre mentett fájl belekerül, ő pedig ezeket bármikor
megnézheti. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm; text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt; line-height: 180%;"> Be kellett vallania magának, hogy mikor Hailey először
előállt agyament tervével, úgy gondolta, hogy mindez veszélyes és
megvalósíthatatlan. Beépülni egy céghez, adatokat megszerezni, majd beletúrni
az informatikai rendszerébe szinte lehetetlen. És mindezt miért? De a lánynak
sikerült és ezért büszke volt rá. Már csak neki kellett befejeznie a dolgát és
minden megoldódik. De mikor ment Daniel Matthewsnak bármi is könnyen?<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm; text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt; line-height: 180%;"> Amikor a kémfiókot létrehozta és hozzálátott a behatolás
nyomainak eltüntetéséhez hirtelen a színek mind vörösbe fordultak a monitoron.
Az egér nem mozdult, a program lefagyott és a kijelző közepén villogni kezdett:
<span style="font-variant: small-caps;">Computer zárolása! Illegális behatolás a
rendszerben!</span><o:p></o:p></span></div>
<div align="right" class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: 0.0001pt;">
</div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm; text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt; line-height: 180%;"> Valamit átkozottul elrontott! Idegesen az asztalra csapott,
majd a gépbe bedugott adathordozóról új programot próbált megnyitni. Rohannia
kellett, nem volt ideje arra, hogy a lassú számítógép folyamatos megakadásaival
küzdjön. Elkezdte futtatni a Croatoan nevű programot, mire a gép hirtelen
kikapcsolt. Bízott benne, hogy „kis kedvence” megteszi a hatását és leégeti a
teljes winchestert. Ez volt az egyetlen lehetősége, hogy megússza a dolgot,
hogy ne találjanak rá. Talán tetszett neki a hely atmoszférája, és még a
berendezése, de tudta, nem jöhet ide többet. Ezután biztos nem. Már így is elég
hibát vétett. A Pen drive-ot kirántotta a csatlakozóból, egy tízdollárost
dobott az asztalra, majd kirohant a kávézóból. Remélte, hogy Hailey már rég
eltűnt a Stevens Global irodaházából.<o:p></o:p></span></div>
</div>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/10275429507006508198noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-6501129216372614383.post-118491537950131922013-09-01T05:45:00.000-07:002013-09-01T05:45:28.146-07:001. fejezet<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEheDsv8oH7b4Uzf7XHY4k3lOemti6pP4Xlf8nyn0d-hebYU4skcG7YC2UzxSyD2YYasGAHyvlkygrFfT6OMG1YEsOLJqTZLIIOxzMLCNsdNVESyII52Lb1JYilO5frg94znO5ft5LwOZ_0/s1600/car_by_tuckz.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="129" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEheDsv8oH7b4Uzf7XHY4k3lOemti6pP4Xlf8nyn0d-hebYU4skcG7YC2UzxSyD2YYasGAHyvlkygrFfT6OMG1YEsOLJqTZLIIOxzMLCNsdNVESyII52Lb1JYilO5frg94znO5ft5LwOZ_0/s200/car_by_tuckz.jpg" width="200" /></a><i><b><span style="font-size: large;"> Kedves Olvasó!</span></b></i><br />
<div style="text-align: justify;">
<i>Hát, ez a perc is elérkezett. Remélem, nem fogok csalódást okozni és tetszeni fog az első fejezet! Köszönöm annak az öt bloggernek, akik rendszeresként feliratkoztak az oldalra. Tehát itt az első igazi fejezet, úgyhogy ideje belevágnunk a kalandba. Írjátok meg a véleményeteket, akár pozitív, akár negatív, én szívesen fogadom a visszajelzéseket. Nem is szaporítanám tovább a szót. Jó olvasást! :)</i></div>
<div align="right" class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: right;">
<br /></div>
<div align="right" class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: right;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin: 0cm 0cm 0.0001pt 36pt; text-align: center;">
<span style="font-size: x-large;">...........................................</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin: 0cm 0cm 0.0001pt 36pt; text-align: center;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 20pt; font-variant: small-caps; line-height: 180%;"><b>~ <u>1. fejezet </u>~</b></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: 0.0001pt; text-align: right;">
<i><span style="font-family: "Century","serif"; font-size: 12.0pt; font-variant: small-caps; line-height: 180%; mso-bidi-font-family: "Angsana New"; mso-bidi-font-size: 11.0pt;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 13pt; line-height: 180%; text-align: right;">„Egy cél, amelyet szem előtt tartasz, összegyűjti az
erődet, világosságot és új, célratörő akaratot ad neked.”</span></i></div>
<div align="right" class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: right;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 13.0pt; line-height: 180%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 13.0pt; font-variant: small-caps; line-height: 180%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 13.0pt; font-variant: small-caps; line-height: 180%;">Hailey úgy
érezte mindjárt megfullad. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 13.0pt; line-height: 180%;">A fenyőfaszagú autóillatosító és a
cigarettafüst összekeveredett az apró kocsi belső terében, miközben a rádióból
az ACDC egyik örökzöld slágere üvöltött. A kintről beszűrődő forróságot a
műszerfalra szerelt apró ventilátor nem tudta ellensúlyozni, és a lány szinte
érezte, ahogy a verejték lecsurog a hátán. A koszos, pici sminktükörben
igazgatta tincseit, miközben James O’Conner fennhangon, a dallamot és a ritmust
teljesen figyelmen kívül hagyva, üvöltötte az ismert dal szövegét. A körülöttük
elhaladó öltönyös alakok mind belestek a kocsi sárfoltokkal díszített ablakán,
hogy megtudják, honnan jön a förtelmes zaj. Hailey meg tudta érteni
felháborodott, zavart pillantásaikat. James „dalolása” kifejezetten
kibírhatatlan volt. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 13.0pt; line-height: 180%;"> Oldalba lökte a kormány oldalán doboló fiút és csendre
intette. Egy gyors mozdulattal, mielőtt még a férfi közbeléphetett volna,
kikapcsolta a rádiót és kikapta szájából a félig elégett cigarettát. Dühös pillantást
vetett Jamesre, majd meglátva ártatlan tekintetét elmosolyodott. Nem tudott
haragudni a fiúra, ahhoz túlságosan is jól ismerte már. O’Conner a lány
elgyengülését kihasználva a zenegép felé lendítette karját, de Hailey
erőteljesen rácsapott kézfejére.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 13.0pt; line-height: 180%;"> – Nincs az az Isten! – mordult rá, majd pár percig
hallgatott. – Szerinted bemehetek már? – pillantott órájára, ami ugyan ócska
másolata volt az eredeti márkás darabnak, mégis finom eleganciát kölcsönzött
öltözetének. Még tíz perce volt az állásinterjú kezdetéig és semmi képen sem
akarta azt a látszatot kelteni, hogy szüksége van a munkára. Pedig szüksége
volt. Sokkal inkább a lelkiismeretének, mint a pénztárcájának. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 13.0pt; line-height: 180%;"> O’Conner kinyitotta a kocsi vezetőülés felőli ajtaját és
kieresztette az odabent tobzódó cigarettafüstöt. Hailey eleresztett még egy
rosszalló pillantást, majd ő is kilökte a hozzá közelebbi ajtót. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 13.0pt; line-height: 180%;"> A Stevens Global hatalmas, New Yorki központjának épülete
előtt parkoltak, csupán pár méterre a személyzeti osztály kapujától. Hailey
tudta, hogy mindent zsetonját erre a kártyára tette fel. Most dől el, hogy
bevégezheti-e élete küldetését, azt, amire már nyolc éves kora óta készül. Be
kellett jutnia a céghez, hogy véghezvihesse pontosan kidolgozott tervét. Úgy
érezte, hogy semmi nem állhat az útjába. De ehhez erőt kellett vennie magán, és
szembenéznie azzal, amit a sors odabent tartogatott a számára. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 13.0pt; line-height: 180%;"> – Indulnom kell – szólalt meg végül, és szájon csókolta
O’Connert. – Otthon találkozunk – mondta búcsúzóul, majd meg sem várva a férfi
válaszát, kipattant az autóból.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 13.0pt; line-height: 180%;"> Szembenézett a monumentális felhőkarcolóval, melynek
látványától izgatottság öntötte el. A fényesre polírozott üvegablakokon
megcsillantak a napsugarak, olyan érzetet keltve, mintha az ember egy óriási
tükröt bámulna. Az épület úgy festett, mintha nem is lennének falai, csupán törékeny
üvegmozaikból állna, melyet az első szél összedönt. A légiesség és a betonba
öntött agresszív erő különös keveréke volt ez, mely már messziről látva is
csodálatot keltett. Hailey mély levegőt vett. Most vagy soha! <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 13.0pt; line-height: 180%;"> Belépett a forgóajtón és a recepció felé indult. A Stevens
Global személyzeti osztálya szinte ragyogott. Az előcsarnok tele volt emberekkel,
akik mind munkaügyben érkeztek konzultációra. A tengerzöld szőnyeg, ami
teljesen beterítette a márványpadlót, olyan tisztának tűnt, mintha sosem jártak
volna még rajta. A falak mandulaszínben pompáztak, amihez harmonizáltak a meleg
árnyalatú bútorok. A plafonról kristálycsillárok lógtak le, melyek mögé
kamerákat rejtettek. Biztonsági őrök álltak minden sarkon, ami rideggé tette az
egész helyet. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 13.0pt; line-height: 180%;"> Hailey nem először járt a Stevens Global New Yorki
irodaházában, de ez volt az első „hivatalos” látogatása. Az elmúlt pár hónapban
hamis személyazonossággal takarítóként és hoszteszként is dolgozott az
elektronikai cikkeket gyártó cégnek, hogy feltérképezze a terepet és mindent
előkészítsen, mielőtt hivatalosan, saját nevén is munkatársuk lenne. Akkor még
Miranda néven, rövid szőke tincsekkel, kék szemekkel, vastag keretes
szemüvegben mutatkozott be a felvételi osztály dolgozóinak, ezúttal azonban
paróka nélkül, hosszú barna hajjal, zöldes barna szemekkel, eredeti valójában
ácsorgott a méretes előcsarnok ijesztően tökéletes pompájában. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 13.0pt; line-height: 180%;"> Tudta, hogy merre kell mennie, reflexszerűen lépett a
recepciós elé, majd kissé lehajtotta fejét. Mindenképpen el akarta kerülni,
hogy felismerjék. Az arca mellett lógó, kissé hullámos tincseket óvatosan
szemei elé húzta és bejelentkezett.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 13.0pt; line-height: 180%;"> – Hailey Alison Parton – mutatkozott be és átadta
személyigazolványát. A recepciós csupán egy gyors pillantást vetett az
okiratra, majd a lift felé mutatott. Hailey összeráncolta szemöldökét. Amíg itt
dolgozott jól megtanulta, hogy a felvételi osztály a földszint bal szárnyának
végében bújik meg. Kérdőn pillantott a recepciósra.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 13.0pt; line-height: 180%;"> – Menjen fel a huszadik emeletre. Mr. Davidson személyesen
akar találkozni önnel – intett a portás sürgetően a felvonó felé, majd
elfordult a lánytól és munkájába temetkezett.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 13.0pt; line-height: 180%;"> Hailey elindult a lift felé. Jól tudta ki az a Michael
Richard Davidson, a Stevens Global helyettes vezérigazgatója. Tudta róla, hogy
csupán 29 éves, tehát szemtelenül fiatal ahhoz, hogy ilyen beosztásban legyen
egy ekkora kaliberű cégnél. A Yale-en végzett, egyedülálló, nincs gyermeke, és
ami a legfontosabb, Anthony Stevens gyerekkori jó barátja. Hailey jól tudta, a
vele való elbeszélgetés remek lehetőség, hogy megnyerje a férfi jóindulatát és
terve kivitelezéséhez zöld utat kapjon. De vajon miért akar vele személyesen
megismerkedni?<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 13.0pt; line-height: 180%;"> Amikor belépett az üres liftbe és megnyomta a húszas
gombot, különös félelem fogta el, amihez hasonlót még nem érzett. Nem
okozhatott csalódást azoknak, akik támogatták, de legfőképpen nem okozhatott
csalódást magának. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 13.0pt; line-height: 180%;"> Kilépett a liftből.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 13.0pt; line-height: 180%;"> Vele szemben hatalmas íróasztal mögött, középkorú,
vörösesszőke hajú, kissé testes titkárnő ült, aki elmélázva tincseivel játszott.
Arca kedvesnek, letisztultnak, bizalomgerjesztőnek tűnt. A sok papír között úgy
festett, mint az aktakukacok királynője. Látszott, hogy rengeteg munka vár még
rá, de ő csak gondolataiba merülve bámulta a halvány bordó tapétát. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 13.0pt; line-height: 180%;"> Hailey elé lépett és kedvesen köszöntötte a nőt, majd mély
levegőt vett.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 13.0pt; line-height: 180%;"> – A nevem Hailey Alison Parton. Mr. Davidsonhoz jöttem. A
személyi asszisztensi állásra szeretnék jelentkezni – mutatkozott be. A nő arca
felderült és barátságos mosoly ült ki rá. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 13.0pt; line-height: 180%;"> – Már vártuk, kedvesem – mondta lágy hangon, és a
telefonért nyúlt. Megnyomta a vörösen világító gombot és beleszólt. – Mr.
Davidson. Ms. Paton éppen az előbb érkezett meg. Beküldhetem vagy várjon
idekint?<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 13.0pt; line-height: 180%;"> Hailey nem halotta a férfi válaszát, csak azt látta, hogy a
nő bólint, majd az ajtó felé int. A lány szó nélkül követte az utasítást.
Nagyot nyelt és remegő kezekkel kopogott az ajtón.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 13.0pt; line-height: 180%;"> – Jöjjön be, kisasszony – hangzott Davidson kellemes
hangja. – Pontosan érkezett – pillantott a faliórára a férfi, majd kezet
nyújtott a lánynak. – Michael Davidson vagyok. Örülök, hogy megismerhetem.
Kérem, foglaljon helyet – mutatott a bőrrel bevont székre az íróasztal mögött. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 13.0pt; line-height: 180%;"> Hailey leült, s ridiküljét az ölébe fogta. Kihúzta belőle a
sárgás mappába bújtatott, nyomtatott önéletrajzot, majd lefektette Davidson
asztalára. A férfi éjfekete tincsei arcába lógtak, hideg, kék szemei szinte
világítottak életteli arcában. Középmagas volt, kisportolt; cinkos mosolya és
férfias vonásai vonzóvá tették. Sötét öltönyt viselt, fehér inggel, nyakkendő
nélkül. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 13.0pt; line-height: 180%;"> – Erre nem lesz szükségem. – Davidson a kukába hajította az
életrajzot. – Engem az érdekel, amit nem írt bele – dőlt hátra a férfi
karosszékében, és ujjait szája előtt összekulcsolva a lányra meredt.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 13.0pt; line-height: 180%;"> Hailey némán ült és fejével intett, hogy nincs mit
mondania. Ujjaival igyekezett minél közelebb férkőzni a vállalati
számítógéphez, s az eddig tenyerében rejtegetett, apró szerkentyűt a lehető
legmegfelelőbb helyre illeszteni. Olyan pozícióba kellet helyeznie a
kémszoftverrel feltöltött adathordozót, hogy az a legpontosabb munkát tudja
végezni a tűzfal feltörésében és az adatok letöltésében. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 13.0pt; line-height: 180%;"> Davidson eközben felállt és az ablakhoz sétált. Hosszan,
némán bámulta a várost, majd megvakarta tarkóját. Elnyújtott sóhajtásai
vészjóslóan hatottak, és Hailey úgy érezte, hogy meg kell szólalnia, de a férfi
megelőzte.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 13.0pt; line-height: 180%;"> – Ms. Parton. Ugye nem gondolja, hogy nem járunk utána
azoknak az embereknek, akiket felveszünk? Nem igaz, Miranda? – kérdezte
Davidson gúnyosan. – Tudja, amikor hamis papírokkal jelentkezett a munkára, úgy
döntöttem hagyok időt magának. Meglátjuk mi a célja vele. És lám, itt ül, az
irodámban, hogy a főnököm személyi asszisztense legyen, úgy, hogy át akart
verni minket. Szinte már lenyűgöző az a magabiztosság, amellyel a hazugságait
építi, és rejti el mások elől. Már majdnem tisztelem miatta. De nézzük csak… Mi
is lehetett az oka ennek az apró hibának? – ült vissza székébe a férfi. Hailey
szólásra nyitotta a száját, de Davidson csendre intette. – Ne is fárassza magát
ostoba magyarázatokkal. Nyomoztam egy kicsi, és tudok magáról mindent. 1991-ben
született Bostonban, ismeretlen szülők gyermekeként. Az anyja születése után
rögvest lemondott magáról, az állam gondjaira bízta. A csecsemőotthonban még
nem voltak különösebb problémák magával, de egy gyújtogatást többen is a maga
kontójára kívánták írni. A gyermekotthon évei alatt azonban rossz társaságba
keveredett. Többször is kiszökött az intézetből, és nem egyszer kapták rajta
rabláson. Végül egy nevelőotthonban kötött ki. Aztán… - tartott rövid szünetet
– hopp! Minden megváltozott. Egy ismeretlen férfi, senki nem tudja miért,
támogatni kezdte magát. Mondja, Ms. Parton, egy ilyen ember, mint maga miért
akar Mr. Stevens-nek dolgozni?<o:p></o:p></span></div>
<br />
<div class="MsoNormal" style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; tab-stops: 1.0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 13.0pt; line-height: 180%;"> Hailey sarokba szorítva érezte magát. Erőteljesen rányomta
a computer poloskát a számítógép oldalára, majd kiegyenesedett a székben. Már
csak egy problémából kellett kilábalnia. <o:p></o:p></span></div>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/10275429507006508198noreply@blogger.com6tag:blogger.com,1999:blog-6501129216372614383.post-47218176310028176992013-08-30T09:38:00.003-07:002013-09-01T04:48:44.888-07:00Előszó<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: large;"><i><u>Kedves Leendő Olvasóim!</u></i></span></div>
<br />
<br />
<div style="text-align: justify;">
<a href="http://fotobg.ru/upload/img1355530852.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="177" src="http://fotobg.ru/upload/img1355530852.jpg" width="320" /></a><i></i></div>
<div style="text-align: justify;">
<i><i>Ahogy ígértem: vasárnap fog felkerülni az első fejezet!!! Azonban addig is hagyok nektek egy kis bevezetőt. Ennek a pár sornak az elolvasása remek lehetőség, hogy megismerjétek egyik főszereplőnket, Anthony Stevenst! Jó szórakozást hozzá! Amennyiben megosztanátok véleményeteket velem, hagyjatok kommentet! :) </i></i></div>
<br />
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "Century","serif"; font-size: 20.0pt; font-variant: small-caps; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: "Angsana New"; mso-bidi-font-size: 11.0pt;"><br /></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "Century","serif"; font-size: 20.0pt; font-variant: small-caps; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: "Angsana New"; mso-bidi-font-size: 11.0pt;"><br /></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "Century","serif"; font-size: 20.0pt; font-variant: small-caps; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: "Angsana New"; mso-bidi-font-size: 11.0pt;">Botrány!<o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "Century","serif"; font-size: 16.0pt; font-variant: small-caps; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: "Angsana New"; mso-bidi-font-size: 11.0pt;">Tony
Stevens</span><span style="font-family: "Century","serif"; font-size: 16.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: "Angsana New"; mso-bidi-font-size: 11.0pt;">
saját halálhírét keltette az interneten!<o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "Century","serif"; font-size: 16.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: "Angsana New"; mso-bidi-font-size: 11.0pt;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: right;">
<div style="line-height: 140%; margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<div style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-size: 13pt; line-height: 180%;">Tegnapelőtt röppent fel a
pletyka, hogy a botrányairól, alkohol-és drogproblémáiról inkább, mint cége
sikereiről híres <u>Anthony Cameron Stevens</u>, a harmincéves multi
milliárdos New Yorki otthonában <u>drogtúladagolásban életét vesztette</u>.
A hírt több, hitelességéről híres internetes blog is közölte, azonban ma
reggel <u>Michael Richard Davidson</u>, a Stevens Global helyettes
vezérigazgatója megcáfolta ezeket a híreket. Sajtótájékoztatójában a következőt
mondta az újságíróknak: <i>„Mindenkit biztosítok arról, hogy Tony <u>teljesen
jól van</u>. Köszönjük mindenkinek, aki aggódott érte; de erre semmi ok.
Valójában mi mind csak egy rossz térfa áldozatai vagyunk!”</i> Az
újságírók azonban nem elégedtek meg ennyivel, s csakhamar fény derült arra is,
hogy a „tréfa” kieszelője nem más volt, mint maga Anthony Stevens. Mikor az
újságírók ma reggel elcsípték a Las Vegas-i repülőtéren, egyik szokásos
kiborulásának lehettek szemtanúi, s az eldurvuló vita hevében egyiküket
fizikailag bántalmazta is. Az egyik jelen lévő szerint egy riporter kérdésére a
következőket válaszolta: <i>„Mit számított volna, ha megdöglök is? A
magadfajta féregnek nem lenne miről firkálnia?”<u1:p></u1:p></i><o:p></o:p></span></div>
<u2:p></u2:p>
<div style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="line-height: 180%; margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<u1:p></u1:p><span style="font-size: 13pt; line-height: 180%;">Hát, Tony, ez nem volt
szép húzás tőled. Jobb, ha összeszeded magad, különben azok is elpártolnak
tőled, akik eddig támogattak. Ha egyáltalán vannak még páran.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 13pt; line-height: 180%; text-align: right;"> </span><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 10.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-size: 11.0pt;"> </span></div>
</div>
</div>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/10275429507006508198noreply@blogger.com2